„Amerika támadóan is be fog avatkozni a háborúba” – amerikai szakértő a Mandinernek az izraeli-iráni háborúról

Max Abrahms amerikai politológus és biztonságpolitikai szakértő, a Northeastern Egyetem professzora, akinek szakterülete a terrorizmus, az amerikai külpolitika, és a Közel-Kelet. Az elemző Budapest Global Dialogue (BGD) nemzetközi konferencia miatt érkezett Budapestre. A rendezvény társszervezői a Magyar Külügyi Intézet (MKI) és az Observer Research Foundation (ORF) voltak.

***

Az izraeli légierő a levegőben, a Moszad pedig Irán belsejében pénteken átfogó akciót indított az ország nukleáris programja ellen, kilőtte az iszlám köztársaság katonai vezetését, jelentős csapást mért rakétagyáraira, és egyéb katonai célpontokra is. Max Abrahms politológus professzorral az izraeli-iráni háború ötödik napján ültünk le beszélgetni. 

Másfél évvel ezelőtt október 7-ét követően az iráni rezsim ünnepelt, Teherán utcáit teleragasztották a Hamász terrortámadását dicsőítő plakátokkal. A támadás első évfordulóján Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője palesztin kendőt viselt, és dicsérettel illette a támadást, amit „logikus, igazságos és nemzetközi jogilag megalapozott cselekménynek” nevezett. Izraelt „veszett kutyának”, „vérszomjasnak” és „farkasnak” nevezte, és kijelentette, hogy „bármilyen csapás a cionista rezsim ellen az emberiség szolgálatát jelenti”. Nyolc hónappal később Izrael néhány nap leforgása alatt teljesen átvette az uralmat az iráni légtér felett, és csapást mért a rezsim nukleáris programjára. 

Max Abrahms elmondta: a hagyományos poltikatudományi teóriákkal szemben a terror valójában kontraproduktív. Hozzátette: ha egy csoport terrorcselekményt követ el civil célpontok ellen, az valójában csökkenti annak valószínűségét, hogy a kormány bármilyen engedményt tegyen. 

„Nem lepett meg, ami 2023. október 7. óta történt: a Hamász jelentősen meggyengült Gázában, a Hezbollah pedig csak árnyéka önmagának Libanonban, ami hozzájárult Aszad bukásához Szíriában. Az úgynevezett lázadók, vagy nevezzük őket bárminek, a militáns csoportok elismerték, hogy azért fogtak fegyvert, mert tudták, hogy a Hezbollah már nem fogja a rezsimet támogatni. És most az iráni rezsim is mély válságban van, mindez az október 7-ei mészárlás miatt.

– jelentette ki a szakértő.  

Meglepetések háborúja

Bár az első nap úgy tűnt csak az atomprogramot érte támadás azóta Izrael kiszélesítette a célpontokat: rakétakilövők, az állami televízió épülete, katonai repterek is célponttá váltak. A szakértő elmondta: meglepte milyen kiterjedt a támadás. „Úgy tűnik, hogy Izrael megpróbálja gyengíteni a rezsim hatalmát az országban. Ha pedig Benjamin Netanjahu miniszterelnököt hallgatjuk, ő is arra törekszik, hogy a népet a rezsim ellen fordítsa. Tehát nagyon is lehetséges, hogy Izrael valóban rezsimváltást akar. Az izraeli hadsereg meglepően sok magas rangú kormánytisztviselőt likvidált, és legalábbis a sajtó egyes jelentései szerint a az ajatollah is szerepelt a listán. De állítólag Donald Trump lebeszélte Netanjahut erről” – mondta Max Abrahms. 

A professzor elmondta: egy másik aspektus is meglepő volt számára, ez pedig, hogy Iránnak milyen hatalmas rakétaarzenálja van, amely jóval puszítóbb, mint azt sokan gondolták. Hozzátette: ez a konfliktus egy kevésbé tárgyalt aspektusa. 

– mondta a szakértő, majd hozzátette: az amerikai-iráni tárgyalásokon nem is érintették a rakéták kérdését. 

Amerika szerepe

Donald Trump az elmúlt hónapokban megpróbálta újraéleszteni az Obama-féle atomalkut. Az izraeli támadás után azonban egyértelműnek tűnt, hogy az Egyesült Államok zöld lámpát adott a zsidó államnak. Max Abrahms elmondta: kifejezetten nehéz a Trump adminisztráció Irán-politikáját elemezni, mivel tele van ellentmondásokkal. 

– mondta a Northwestern tanára. 

Max Abrahms rámutatott arra, hogy Irán szempontjából megosztott a kormányzat, és különösen a Pentagonban vannak olyanok, akiknek nem tetszik Trump irányvonala. Példaként említette Elbridge A. Colby-t a Pentagon államtitkár-helyettesét, aki nem akar beavatkozást. 

„De úgy tűnik, Trump újra felfedezte Irán iránti keménységét, valamint a hajlandóságát az amerikai katonai erő alkalmazására, amit az első ciklusában láthattunk, amikor likvidálta Szulejmánit” – mondta, de hozzátette: ez megosztja Trump bázisát.

„Ez nem a következő Irak vagy Afganisztán”

Az egyik legbefolyásosabb tiltakozó maga Tucker Carlson, akinek Trump személyesen is odaszólt a hétvégén. A szakértő szerint a jobboldalon sok olyan befolyásos személyiség is van, akik nem akarják, hogy az USA bárhol beavatkozzon. 

Úgy gondolom, hogy Trump sok rossz tanácsot kapott a saját kormányán belül. És nem tartom nagyra azokat a MAGA-szakértőket, akik valójában csak kattintásokra vadásznak. Úgy gondolom, hogy csak azért, mert Irak és Irán hasonlóan hangzik az emberek számára, a helyzet valójában nagyon különböző” – magyarázta  Max Abrahms. 

A professzor elmondta: Irak esetében nagyon sok mindenről kiderült, hogy hazugság: nem voltak tömegpusztító fegyverek, Iraknak nem volt köze 9/11-hez és Szaddám Huszein sem jelentett akkora veszélyt az amerikai érdekekre, mint azt gondolták. Szerinte azonban Iránban teljesen más a helyzet. 

„Kétségtelen, hogy Irán a nukleáris fegyverek fejlesztésének küszöbén áll. Ezt az IAEA (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) is megerősíti. Tudjuk, hogy legalább 60%-os dúsítású uránnal rendelkezik, és abból is nagy mennyiségben. Lehet, hogy 90%-os dúsítású uránja is van, nem tudhatjuk. Azt is tudjuk, hogy Irakkal ellentétben Irán valóban a terrorizmus egyik fő támogatója” – mondta. 

Ha beavatkozik Amerika az nem úgy fog kinézni, mint Afganisztán vagy Irak, hiszen itt az amerikai kormányzatnak nem célja a rezsimváltás, és az átmenet segítése.  

 – mondta Abrahms. 

„Én örülök annak, hogy Trump félretol bizonyos beosztottakat, és remélhetőleg segíteni fog Izraelnek az iráni atomprogram neutralizálásában” – tette hozzá. 

Mi jön a Közel-Keleten?

A professzor elmondta: a háborúnak folytatódnia kell.

– jelentette ki Abrahms. 

A szakértő elmondta: egyes vitatható jelentések szerint Irán már tárgyalóasztalhoz akarna ülni, de Izrael nem valószínű, hogy megbízik az iráni vezetésben. 

„Úgy gondolom, hogy az egyik tanulsága a gázai háborúnak, hogy nem szabad leállni. Izrael nagy sikereket ért el a Hamász gyengítésében, aztán a Biden-kormány és a nemzetközi közösség nyomást gyakorolt rájuk, hogy ideiglenesen állítsák le a hadjáratot, részben azért, hogy megmentsék a túszok egy részét. De a leállás és újrakezdés gyengítette a hadjáratot” – mondta a Northwestern tanára, majd hozzátette: Netanjahu ezt a háborút Iránnal a legfontosabb örökségének tekinti.

 – mondta Max Abrahms.